Rendőrség, Hódmezővásárhely, 1995.

Egyszeri megbízás volt. Volt egy ügy, aminek mi csak a nyilvántartási számát ismerhettük. Ezzel kapcsolatban kértek fel, hogy egy cégtől lefoglalt számítógépekről, a rajtuk levő élő és törölt állományokról készítsünk listát. Végülis, egy PC-t és egy lemezcsomagot kaptunk. Nyilatkoznunk kellett, hogy nem vagyunk elfogultak az ügyben, ugyanakkor egy nyilvántartási számon kívül semmit sem tudtunk róla - hát nyilatkoztunk. Mint később kiderült, nagy hiba volt.
Amikor a lemezeket megkaptuk, akkor jöttünk rá, hogy a lemezek egy részét Commodore 64 tipusú géppel készítették. Ahhoz, hogy ezeket a listákat el tudjuk készíteni, vásárolnunk kellett egyet, amit meg is tettünk. Használtan hozzájutottunk egyhez nyolc ezer forintért.
Az eredeti felkérés szerint nem kellett bíróságra mennünk a per lefolyása alatt, csak a listákat kellett átadni a rendőrségnek. Ezek elkészültek, átadtuk, részünkről az ügy lezárva - gondoltuk mi.

Ez valahogy ősszel volt, mi kiállítottuk a számlát a kialkudott 10.000,- Ft + ÁFA tartalommal, és benyújtottuk. Szóltak előre, hogy náluk lassan őrőlnek a malmok, így nem nagyon lepődtünk meg, amikor a következő év tavaszán kaptuk meg ezt a pénzt. Akkor is, külön nyilatkoznunk kellett, hogy majd adózunk utána. Ez jó vicc volt, mert akkor az volt a szabály, hogy a ki nem egyenlített számlák után is minden adót ki kellett egyenlíteni február 20-ig. A pénzt április magasságában kaptuk meg.

Ezek után a hab a tortán akkor kezdődött, amikor kaptunk egy idézést a városi bíróságtól, hogy a következő hét keddjén jelenjünk meg egy tárgyaláson hatósági szakértőként (mert egyébként előállítanak, stb). A céget nem ismertük. Még másnap bementem a bíróságra, hogy jelezzem, itt valami félreértés van, azonban a bírót nem találtam sehol sem, így mentem a dolgomra. Innen az egyik céghez indultam, ahol a vezetőnő azzal fogadott, hogy az elmúlt hét egyik napján nagyon ledöbbent, mert a bíróságon volt a férje cége elleni per miatt, és engem szólítottak hatósági tanúként. Nem győztem magyarázkodni, hogy fogalmam sem volt arról, hogy milyen céggel kapcsolatosan kellett dolgoznom.

Á, egyáltalában nem volt ciki! Hát ennyit az igazságszolgáltatásban eltöltött szerepünkről. Összességében biztosan jó üzlet volt - valakinek.