Képek a számítástechnika őskorából.
Az OS2 boot managere.
A filmek úgy készültek, hogy bekapcsoltuk a gépeket, és ami közben eszembe jutott róla, azt mondtam alá. Így több helyen is el kellett gondolkoznom azon, hogy mit is mondjak - de ez a filmekből kiderül.
Mindkettőn az OS2 operációs rendszer egy korábbi verziójának boot menedzserét használtuk arra, hogy több, egymástól függetlenül működő operációs rendszert tudjunk erre az egy gépre telepíteni úgy, hogy indulás után csak egy menüből kelljen kiválasztani, mit is szeretnénk látni. Az első gép Intel Pentium-MMX 233MHz processzoros, 128MB memóriával és 4,3GB winchesterrel rendelkező gép, ezen DOS rendszerek és Windows 3.11-es, illetve a Novell által gyártott hálózat kezelések voltak telepítve. A második gépben Intel Celeron 366 MHz a processzor, 128MB a memória és 7,5 GB a winchester kapacitása. Ezen Windows 95, 98 és NT 4 operációs rendszerek futottak.

Régi BIOS képernyője látható a képen.
Ez a kis film végig szalad a BIOS beállítási lehetőségeinek egy részén. Akik annak idején használtak ilyen gépeket, azoknak ismerősnek tűnhetnek. Ebben az időben még nagyon kicsik voltak az alaplapra épített CMOS memóriák, így a felszíne is csak karakteres képernyőt használt. Ebben a gépben pl. még benne volt az 5,25" méretű, 1,2MB kapacitású floppy meghajtó is, bár ebben az időben már jellemzően nem használtunk ilyeneket, de ezt az egyet meghagytuk, hátha jó lesz még valamire.






A Windows 3.1 jellegzetes asztala.
Ebben a részben röviden átszaladunk az MS-DOS 6.22 operációs rendszer alá telepített Windows 3.11 angol nyelvű változatán. A DOS indulásakor három konfiguráció közül lehetett választani:
- Csak MS-DOS + NetWare client. A környezetünkben több cégnél is használtak ekkor még Novell NetWare (dedikált) szervereket. Ezzel a konfigurációval az ilyen hálózatban működő munkaállomások beállításait tudtuk tesztelni.
- MS-DOS és Microsoft Network. Jellemzően a cégeknél működő hálózatok nem voltak semmilyen tekintetben sem homogének. Előfordult az több helyen is, hogy egy Windows által megosztott erőforrást egy másik munkaállomás csak DOS alól akart használni (pl. DOS könyvelő programból nyomtatni a Windows-os gépre kötött nyomtatóra). Ilyen helyzetekben használtuk a Microsoft ezen megoldását, ami ezt lehetővé tette.
- MS-DOS és Microsoft Windows 3.1x EN. Ennek kiválasztása esetén DOS-sal indul a gép, és lehetőség volt a Windows elindítására is.
A film ebbe tekint bele.







DOS képernyő Volcov Commanderrel.
Ez a rész a Novell DOS 7 operációs rendszer különböző konfigurációiról szól. Itt négy választási lehetőség van:
- Csak Novell DOS + NetWare client. Cégeinknél több helyen is korábban a DR.DOS-t használták. Ezt felvásárolta a Novell, kiegészítették hálózat kezeléssel, és kiadták Novell DOS névvel. A 7-es verziószám pedig onnan lett, hogy a DR.DOS-nak az utolsó verziója a 6-os volt. Ebben a konfigban a Novell NetWare szerverekhez való csatlakozás volt lehetséges.
- Novell DOS + Personal NetWare server. A Novell DOS tartalmazott egy olyan kiszolgálót (szervert), amely peer to peer hálózaton keresztül közvetlenül a DOS alól használható módon szolgálta ki a klienseket adatokkal és eszközökkel. Ez a háttérben dolgozott, miközben a felhasználó nyugodtan használhatott bármilyen programot. Egyébként is már a DR.DOS is multitaszkos operációs rendszer volt (mint a Windows alatt, egyszerre lehetett több programot futtatni egymás mellett), így ezeken a gépeken több feladatot is könnyen lehetett párhuzamosan megoldani.
- Novell DOS + Microsoft Windows 3.1x HU. Ez a konfiguráció a Windows 3.11-es magyar nyelvű változatához készült. A 3.11-es is peer to peer hálózaton keresztül valósította meg az állomány és eszköz megosztásokat. A Windows előretörése tulajdonképpen a 3-as verzió megjelenése után volt számottevő a környezetünkben, de ez annak is volt köszönhető, hogy a Windows 3.0 megjelenése idején már a számítógépek árai is nagyot zuhantak.
A film ebbe pillant bele.






Novell NetWare 5 konzol képernyője.
Ez a rész az előzőhöz tartozik, de mivel teljesen más felületen más funkciók valósulnak meg, így mindenféleképpen érdemes külön választani.
- Novell DOS (alap) + NetWare server. Itt a gép DOS operációs rendszerrel indul, majd innen tölti be a Novell NetWare 5 dedikált hálózati operációs rendszert.
A korábbi NetWare szerverek még önálló, boot-olásra alkalmas operációs rendszerek voltak, de ezen verzió megjelenésekor szükség volt egy alap operációs rendszerre, ahonnan indulhatott a szerver. Ezen változtatás egyik oka volt, hogy ebben az időben nagyon sokat változtak a gépek: folyamatosan új alaplapok (új BIOS-szal) jelentek meg, a winchester kapacitás pedig gyorsan duplázódott. Csak összehasonlítás képpen: a NetWare 1-es (ez még kulcskártyás volt) vagy 2-es verziójában (ez még a 90-es évek eleje) csak olyan winchester volt használható, amit a BIOS alapból ismert. (Ebben az időben a BIOS ismert néhány winchestert, ezek nem módosítható módon voltak letárolva, ezek közül kellett választani. Kicsit később már be lehetett állítani egy-egy winchestert a cilinderek, fejek és szektorok számának megadásával, ezek az adatok a winchesteren fel voltak tüntetve. Ma már nem foglalkozunk velük a hétköznapi életben, de ezen adatok lekérhetők ma is, pl. a gyártók honlapjáról.)
Ez a film ennek a NetWare kiszolgálónak a konzolját mutatja meg egy pillanatra.

BIOS beállítások főmenüje.
A film a második gép BIOS beállításainak egy részét mutatja be. Mivel más az alaplap és más a BIOS, ezért másképpen néz ki. Ennek az is oka, hogy ez az alaplap néhány évvel később került a piacra, mint az első gépben levő.






Windows 95 induló képernyő.
Ezen a gépen három operációs rendszer futott. A Windows 95 volt az, amelyik igazán népszerű volt a felhasználók körében (a 98 megjelenéséig). Az első példányokat még 3,5"-os floppy lemezről telepítettük, így egy-egy ilyen telepítés sok időbe került, és folyamatos jelenlét volt szükséges a lemezek cserélgetése miatt. Ebben az időben kezdett elszaporodni az otthoni, szórakozásra használt számítógép.
Ez a film csak emlékeztető arra, hogy hogyan is nézett ki a 95 felülete.


Windows 98 asztal.
Ezen a gépen a második operációs rendszer a Windows 98 volt. Az eddigi Windows-ok közül ez volt a legelterjedtebb (sőt még a Vista-t is verte). Ez talán annak volt köszönhető, hogy a felhasználók számára még könnyebbé tette az egyéni nézetek kialakítását - már alaphelyzetben több, egész igényesen elkészített nézetek (téma) közül lehetett választani.
Ez a Windows 98 sem az alapértelmezettel jelenik meg előttünk.



Windows NT4 asztal.
Az utolsó operációs rendszer a Windows NT 4 Workstation. Lényegesen kevesebben használták, mert a felhasználói igényeket (személyre szabhatóság) kevésbé támogatta. Nem is a felhasználók igényeinek alakították ki, hanem elsősorban nagyobb vállalatok számára készült, ahol a biztonság nagyon lényeges szempont volt. A Windows XP-nek ez volt az alapja.
Tulajdonképpen ha leegyszerűsítjük, akkor azt is mondhatnánk, hogy Windows NT alapokra helyezték a Windows 98 felhasználói szolgáltatásait, és ebből lett az XP.